COD GALBEN: 17-10-2021 Intre 07:20 si 11:00 se va semnala local ceață care determină reducerea vizibilității local sub 200 m, izolat sub 50 m in Județul Maramureş, Județul Maramureş;

Vezi mai mult
Vezi mai putin

Urmareste

Modifică dimensiunea fontului:

Berlin, szeptember 21./Agerpres/ - A szeptember 26-i németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokat követően, 16 évig tartó mandátum után, Angela Merkel megválik a kancellári tisztségtől, óriási űrt hagyva maga után a német politikában - írja az AFP a European Data News Hub (EDNH) portálon szeptember 21-én közzétett cikkben.

Európa legnagyobb gazdasága jelentős változást hozó választások előtt áll, és a Merkel visszavonulásával megüresedő kancellári székért folyó verseny nyitott, mint ahogyan az is kérdéses, hogy milyen összetételű lesz a következő kormány.

Jelenleg a szociáldemokraták (SPD) vezetnek a közvélemény-kutatásokban, a második helyen az Angela Merkel-féle konzervatív szövetség, a CDU/CSU áll, a harmadik helyet pedig a Zöldek foglalják el.

- Miért távozik Merkel? -

A 67 éves Angela Merkel már 2018 októberében bejelentette, hogy a jelenlegi, negyedik mandátuma lesz egyben az utolsó. Döntését a CDU Hessen tartományban elszenvedett választási kudarca után közölte. 1949 óta ez az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő kancellár nem pályázik újabb mandátumra.

Merkel 2005. november 22-én foglalta el kancellári posztját, és szinte ugyanannyi ideig töltötte be a tisztséget, mint Helmut Kohl, aki kevéssel több mint 16 évig, azaz 5869 napig volt hivatalban, és ezzel a leghosszabb ideig regnáló német vezetőnek számít. Merkel megelőzte e tekintetben a második világháború utáni Németország gazdaságának gyors fellendülését hozó Konrad Adenauert is, aki 14 éven át volt kancellár.

- Mit akarnak a németek? -

A gazdaság és a német ipar jövője volt a választási kampány két legfőbb témája.

Németország emblematikus iparága, a gépjárműipar egzisztenciális válsággal néz szembe a belső égésű motorok hanyatlása és ennek az ágazatban foglalkoztatott mintegy 800 ezer alkalmazottra kifejtett hatása miatt.

Egy másik kampánytéma az informatizálás, amiben Németország "messze le van maradva" - mondta Paul Maurice, a nemzetközi kapcsolatok intézete keretében működő francia-német tanulmányi bizottság tagja.

Egy másik fontos téma az éghajlatváltozás. Ennek különös aktualitást adnak a Németországot júliusban sújtó, több mint 180 halálos áldozatot követelő heves áradások, amelyeket a globális felmelegedéssel hoztak összefüggésbe a szakértők.

Mindezek ellenére - jegyezte meg Maurice - a választási kampány "nagyon nagy mértékben az egyénekre összpontosított, és nem vitatták meg kellőképpen a pártok programjait". Meglátása szerint ez a "Merkel-effektus" következménye lehet.

- Mit jelentenek a németországi választások Európa számára? -

Németország Európa legerősebb államaként kulcsfontosságú szerepet tölt be az Európai Unióban.

Az eurózóna pénzügyi válságától kezdve az ukrajnai konfliktuson át a kényes migrációs problémáig Merkel erőteljesen rányomta bélyegét az európai politikára.

Egy új kancellár érkezése minden bizonnyal jelentős változást hoz majd az EU számára, és az olykor feszült, de kulcsfontosságú francia-német kapcsolat is reflektorfénybe kerül, mert a franciák is az urnákhoz járulnak 2022 áprilisában.

Az új kormány felállítása után Németországtól azt várják, hogy új lendületet adjon az Európai Uniónak - mondta még Maurice.

- Mi történik szeptember 26-a után? -

A választások lejártával Merkel nem vonulhat el azonnal pihenni - neki kell kormányoznia az országot mindaddig, amíg a német szövetségi parlament alsóháza, a Bundestag, megválasztja utódját.

Ahogyan az ilyenkor lenni szokott, a legtöbb szavazatot begyűjtő párt megpróbál koalícióra lépni egy vagy két másik alakulattal, és közösen ki kell dolgozniuk a jövendőbeli német kormány egy fajta menetrendjét, egy "koalíciós szerződés" formájában. Először informális megbeszéléseket tartanak, amelyeket aztán a hivatalos koalíciós tárgyalások követnek.

2005-ben a CDU/CSU-nak és az SPD-nek két hónapra volt szüksége az úgynevezett nagykoalíció megalakítására, de a 2017. szeptemberi választásokat követő tárgyalások 2018 februárjáig húzódtak. A CDU/CSU először a Zöldekkel és a liberális FDP-vel próbált megállapodni, utóbbiak azonban végül visszaléptek, így a konzervatívok kénytelenek voltak ismét az SPD-vel szövetkezni. AGERPRES/(RO - szerző: Mihaela TOTH, szerkesztő: Codruţ BĂLU; HU - szerkesztő: LIBEG Zsuzsanna)

Conținutul website-ului www.agerpres.ro este destinat exclusiv informării publice. Toate informaţiile publicate pe acest site de către AGERPRES sunt protejate de către dispoziţiile legale incidente. Sunt interzise copierea, reproducerea, recompilarea, modificarea, precum şi orice modalitate de exploatare a conţinutului acestui website. Detalii în secţiunea Condiții de utilizare. Dacă sunteţi interesaţi de preluarea ştirilor AGERPRES, vă rugăm să contactați Departamentul Marketing – marketing@agerpres.ro.

Utilizarea secţiunii Comentarii reprezintă acordul dumneavoastră de a respecta termenii şi condiţiile AGERPRES în ceea ce priveşte publicarea comentariilor pe www.agerpres.ro.

Monitorizare
Setări

DETALII DESPRE TINE

Dacă ai cont gratuit te loghezi cu adresa de email. Pentru a crea un cont gratuit accesează secțiunea “Crează cont”.

Dacă ai cont plătit te loghezi cu username. Pentru a vă crea un cont plătit vă rugăm să contactați:

Dacă nu puteți vizualiza această știre, contactați echipa AGERPRES pentru a vă abona la fluxurile de știri.